Ady A magyar Messiások című művet az 1907-es Vér és arany című verseskötetében helyezte el. A magyarságversekhez soroljuk, hiszen Magyarországról beszél.
A költő szándékosan (hogy felfigyeljük rá) 2 hiányos összehasonlítással kezd. Mivel Ady szimbolista költő, ezért a Messiás természetesen egy szimbólum. Ez a szimbólum feloldható úgy, hogy például Jézusra, gondolunk, aki az emberiségért szenvedett és egyfajta áldozat. A költő eltúlozza a rossz helyzetet, hiszen az ezerszer szót kétszer is megismétli. Ady T/3. személyben írja a verset, ezáltal eltávolítja magától a Messiásoktól. Az utolsó két sor számomra a teljes reménytelenséget és kétségbeesettséget sugározza.
A Messiás általában reményt hoz, és amiért a költő megismétli azt, hogy semmit se tehettek reményvesztetté válik Magyarország helyzete.
