A névben rejlő sors

Nomen est omen. Tartja a latin közmondás, ami magyarul annyit tesz, hogy a név kötelez. Vajon igaz-e ez a latin mondás? Vajon megállja-e a helyét egy ilyen kijelentés a XXI. században?

            A név sok szempontból hasznos, mert megkülönböztetésül szolgál. Az ember ősidők óta használ megkülönböztető jelet. Sajnos manapság ez máképp működik. Sokszor már az sem számít, hogy a keresztnév illik-e hangtanilag a vezetéknévhez. A szülők képesek elvetni a sulykot és a legelképesztőbb neveket adják gyermekeiknek. Vajon ezek a nevek megbélyegzik-e a gyerekek életét? Azt gondolom, hogy igen. Hiszen a furcsa névvel rendelkező gyerekeket csúfolhatják az óvodában vagy az iskolában, és ez valószínűleg zavarja őket. A szülők azzal szeretnék bizonyítani ’hatalmukat’ a gyerek felett, hogy különleges neveket adnak neki. Például Eszmeralda vagy Napsugár. A minap olvastam egy cikket, ami pontosan ezt a témát feszegette. A cikk szerint kétféle szülő létezik. Van, aki az ősi magyar neveket, mint például a Hunor, vagy az Örs részesíti előnyben. És van, aki a külföldi hangzású neveket, mint például a Claudia, vagy a Christopher neveket adja gyerekének. Az utóbbi szülő azzal magyarázza ezeket a külföldies neveket, hogy gyermeke majd később, a távoli jövőben jobban fog boldogulni külföldön. Szerintem ezek a végletek helyesek lennének, sőt. Egyáltalán nem is hiszem, hogy csak ez a két skatulya létezik. Szerintem létezik még többféle út, de elsősorban az ideális középutat kellene követnie minden szülőnek. Például a Bence vagy Kata nevek adásával. Gondoljunk csak bele, hogy az életben először a gyerek nevét döntjük el és csak ez után vár rá az élet, amiből kiderül, hogy a különböző szituációkkal hogyan birkózik meg.

De vajon a névválasztás minden területen így működik? Az irodalom világában ez teljesen másképp történik. A költők, írók fejében először a történet kristályosodik ki, és csak azután döntik el mi lesz a neve a hősüknek. Például Szophoklész Antigoné című tragédiájában. Antigoné a tragédiában a gyermeki és testvéri önfeláldozás példaképe. Ő volt az, aki a király parancsa ellenére megadta szeretett bátyjának a végtisztességet, míg testvére Iszméné inkább meghúzódott a háttérben. Ezért a tettéért természetesen vállalta a büntetést, a halált. Egészen biztos vagyok benne, hogy Szophoklész tudatosan használja az Antigoné nevet a hatalommal ellenszegülő hősnőre. Hiszen az Antigoné görögül azt jelenti, hogy nemzetség által kiváló, kiemelkedő.

Vagy akár említhetem Gogol A köpönyeg című groteszk elbeszélésének főszereplőjét, Akakij Akakijevics Basmacskint is. Akakij Akakijevicset még édesanyja sem tartotta egyéniségnek, hiszen automatikusan az apa nevét kapta. Mindezek mellett vezetékneve, a Basmacskin bakancsot. Vagyis egy olyan tárgyat, aminek nincs egyénisége, nincsenek gondolatai és érzései. Ezek a tulajdonságok Akakij Akakijevicsre is abszolút jellemzőek. Mindezekből következik, hogy a körülötte lévő emberek tárgyként kezelték, nem vették emberszámba. Gogol a hősének tulajdonságai alapján választotta a megfelelő nevet, amiből az olvasó számára kiderül az író tudatossága.

Thomas Mann Tonio Kröger című kisregényének címszereplőjének neve is beszélő név. A Tonio egy olaszos hangzású név, melyből árad a művészet és a temperamentum.  Kröger pedig ezzel szemben egy tipikus német név. A sztereotípiák szerint a németek hűvös természetűek, érzelemmentesek. Ez a családnév műben a polgárságot szimbolizálja. Ezzel szemben a keresztneve a Tonio a művészi lelkületet szimbolizálja. Tonio az egész műben e között a két értékrend között ingadozik. A mű elején még olyanná szeretne válni, mint barátja, Hans Hansen. De a kisregény végén már beletörődik sorsába, művész embernek született. Szerintem Thomas Mann nagyon jól megszerkesztette azt a kisregényét is, főleg a címszereplőjének a neve tűnik fel először az olvasónak.

De hogy ne csak világirodalmi példákkal éljek, vizsgáljuk meg Arany János Ágnes asszony című balladája főszereplőjét, Ágnest. Az Ágnes női név a latin agnus szóból származik, ami bárányt jelent. Köztudott, hogy a bárány ártatlanságáról, tisztaságáról ismert. Ezzel szemben Arany balladájában Ágnes asszonyt, mint bűnöst láthatjuk. A ballada elején Ágnes asszony a patakban véres lepedőt mos. A ballada során kiderül, hogy Ágnes segédkezett a szertőjének férje megölésében. A műben az író sajnálja Ágnes asszonyt, ami a szóhasználatból következik. Amikor Ágnes asszony sír a börtönben hattyúnak és liliomnak nevezi. Valószínűleg Arany János azzal, hogy tudatosan adja az Ágnes nevet hősnőjének fel akarja oldozni a bűn alól. De nem csak a hősök neve rejti tulajdonságukat vagy éppenséggel sorsukat, hanem az írók, költők nevei is. Például, nézzük meg Petőfi Sándor nevét. A Sándor férfinév jelentése: az embereket vagy emberek ellen oltalmazó, mások szerint: akarat. Ha ismerjük Petőfi költészetét, tudjuk, hogy leghíresebb versei a forradalmi látomásköltészetének darabjai. Ezekben a versekben mint a nép vezetője jelenik meg a lírai én.

            Ez a sok irodalmi példa mind azt bizonyítja, hogy a költők, írók igenis tudatosan választják ki hőseik nevét. Ami megint csak azt támasztja alá, hogy egyes nevek hordozzák tulajdonosuk sorsát. Ezért fordítanak nagy gondot a költők és írók hősük nevének kiválasztására.