Ez egy groteszk elbeszélés. A groteszk olyan esztétikai minőség, amelyben egymással ellentétes hatások keverednek.
Akakij Akakijevics egy átlagos csinovnyik. Közel az 50-hez egyedül él a köpönyegével, amit az élettársának tart. Akakij rendkívül szánalmas személy. Azt se mondhatjuk, hogy egyéniség, hiszen még a neve sem egyedi. Vezetékneve, a Basmacskin cipőt jelent. Ez egyfelől jelentheti azt is hogy egy földhözragadt emberről van szó. Csak a másolással van elfoglalva, még otthon is egyfolytában másol. Cipőorrhegyen jár, hogy minél később kelljen cipőt csináltatnia. Ez is túlzott spórolását igazolja. Önálló munkára képtelen. Amikor egyik felettese megkérte más munkára egy kis idő után esedezett egy kis másolnivalóért, mert képtelen volt elvégezni a munkát amit rá bíztak. Csak akkor veszi észre, hogy a köpönyege teljesen elhasználódott, amikor már átfúj rajta a szél. Elmegy Petrovicshoz, a szabóhoz hogy megjavítassa köpönyegét. Kiderül, hogy a köpönyeg menthetetlen és újat kell csinálni. Végül Akakij belemegy egy másik köpönyeg csináltatásába. Mivel nagyon sokba kerül az új köpönyeg, őrült spórolásba kezd. Mikor készen van a köpönyeg nagyon boldog lesz Akakij. A munkahelyén mindenki „csodálja” a köpönyegét, még egy névnapi összejövetelre is meghívják. Amikor haza szeretne menni a köpönyegét a földön találja meg. A hazafelé vezető úton elrabolják tőle imádott köpönyegét. Ettől teljesen magába zuhan és beteg lesz. A rendőrséghez fordul, de ők tehetetlenek. Végül elmegy a jelentékeny személyhez, aki ráförmed Akakijra. Akakij ettől teljesen magába zuhan és meghal. Kísértetként tér vissza és minden útjába kerülő emberről lerángatja a köpönyegét. Egy nap a jelentékeny személy kerül az útjába és róla is lerángatja a köpönyeget. Ezek után már nem kísérti tovább a járókelőket. Akakij szellemként teljesen megváltozik. Nagy lesz, határozott, félelmetes. Csak egy baj van, hogy nem nő túl önmagán, hiszen köpönyeget „lop”.
Akakij halálának két oka is lehet. Elvesztette a köpönyegét, és ami a legfontosabb vétett a csinovnyik-lét törvény ellen, amikor magára haragított egy felettest.
Nekem a szívemhez nőtt Akakij. A mű elején csak egy szürke kisegér volt, akit mindenki megaláz, és nevetségessé tesz. Miután megkapta az új köpönyegét látható lesz. Nagyon sajnáltam Akakijt, amikor elvesztette a köpönyegét és megbetegedett. Bevallom drukkoltam neki, amikor kísértet volt, hogy találja meg végre a lelki békéjét. Amikor megijesztette a jelentékeny személyt még szimpatikusabbá vált.
Számomra ez az elbeszélés azt mondja, hogy IGENIS HARCOLNI KELL AZ ELNYOMÁS ELLEN.
